Vannak mashupok, amik találóak, vannak amik viccesek, vannak amik olyan szinten illenek össze, mintha a szerzőik direkt azért írták volna az alapul szolgáló klasszikusokat, hogy 20-30 évvel később egy ügyes bootlegger összepasszintsa őket. Aztán vannak azok a mashupok is, amik esetében nagyon sokan nagyon sok mindent megadnának, ha a “közreműködést” élőben is hallhatnák, hallhatták volna. Dj Faroff következő munkája is az utóbbi csoportba tartozik. Lehet szeretni vagy nem szeretni a Beatles és Bob Marley zenéit, egyet viszont nem szabad: nem elismerni nagyságukat. Nyitott füllel járó embereknek nem kell bemutatni sem a Let it be-t, sem pedig a No woman no cry-t, ez a felállás viszont biztos vagyok benne, hogy sokaknak újdonságként fog hatni.
Íme a hétvége előtt egy kis lazulás Paul JahCartney-tól, ahogy egy YouTube commenter elmésen összefoglalta a zenét.
